Vízállás előrejelzés
A vízállási előrejelzések a folyók vízgyűjtő területén leesett csapadékból indulnak ki, amit kiegészítenek az egyes településeken mért aktuális vízállás értékével. Ezeknek a segítségével, elég pontos előrejelzést kaphatunk róla, hogy az adott vízszakaszon mekkora vízszint várható az elkövetkezendő napokon.
A két szélső (lila) vonal között (ezek a várható vízállás szélső értékeit jelzik) jelenik meg a mozgóátlaga a szélső értékeknek piros vonallal jelölve.
A vízállás a fent említett tényezőkön kívül nagyban befolyásolhatja (minél kisebb folyó, annál jobban) a helyileg leeső csapadék is, mivel a nagy mennyiségű esők az árokrendszereken keresztül a folyókba vannak levezetve.
Milyen változásra számítsak, ha vízre szeretnék szállni a különféle vízállásoknál?
Alacsony vízállás:
A folyó a fő mederben van, ami a partot elhagyva gyorsan mélyül (1-2 lépésre akár 100-150 cm mély is lehet), sodrása ugyan nem erősebb, mint a közepes vagy magas vízállásnál, de mivel egy szűk csatornaként működik nincsenek a szélső alacsony vizes kis sodrású részek. A víz közepe felé haladva ez nem sokat erősödik már a part menti sodráshoz képest.
Evezés:
Az alacsony vízállás esetén az evezés nehezebb, mivel gyors sodrás van a part mentén is, így érdemes sodrásnak felfele indulni, ellenkező esetben könnyen előfordulhat, hogy nem tudunk a hajóval visszajutni a kiindulási pontra.
Sarkantyúk:
Egy alacsony vízállású folyónál, ahol folyamszabályozás van, néhol hosszú kőgátak (sarkantyúk) nyúlnak be a vízbe, melyek ilyenkor már teljes hosszukban kilátszanak és a folyó megkerüli őket, ezzel az adott részen akár felére szűkítve a meder keresztmetszetét, viszont kevés vizet tartanak vissza. Ilyenkor a sodrás a sarkantyúk csúcsánál már nem olyan vészes, jellemzően a vízforgók is kicsik vagy megszűntek.
Közepes vízállás (normál):
Normál vízállás esetén a folyó a főmederből kilép és széles kevésbé mélyülő sávot hoz létre, ahol a sodrása is lecsökken a főmederben lévőhöz képest. Mivel megnő a vízhozama, így a közepén a sodrás is erősebb picit.
Evezés:
Ez a tökéletes vízállás egy jó kajak / kenu / sup túrára! Mivel a szélső részei a folyónak lassan mélyülnek és a folyás is lassú, itt kényelmesen tudunk haladni előre bármilyen vízi eszközzel. Ilyenkor érdemes felfele is hosszabb túrát tervezni.
Sarkantyúk:
A víz ilyen vízállásnál átbukik a sarkantyúk egy részén , ahol könnyebben át tudunk evezni rajtuk. FIGYELEM! Ilyenkor a kormányt fel kell hajtani, nehogy beakadjon egy kőbe. Haladó evezősök bátran átmehetnek a legtöbb gáton ilyenkor, de azért érdemes figyelni, van néhol 1-1, ami ilyenkor is erős vízforgókat kelt.
Magas vízállás (áradás):
Áradás idején, a folyó vize zavaros, teli hatalmas úszó fadarabokkal és mindenféle törmelékkel, így kezdőknek egyedül nem ajánlott, de haladóknak is érdemes lehet inkább vezetett túráinkat választani. A sodrás ilyenkor a szokásoshoz képest erősnek mondható a folyó nagy részén, viszont gyakoriak a vízforgók, burványok, erős áramlatok, melyek óvatosságra intenek.
Evezés:
Árvíz idején eljuthatunk hajóval a "partra", legalábbis ami nemrég még az volt, ahol sétálgatni szeretünk az erdőben. Az árvízi erdő lenyűgöző látvány, itt sodrás szinte nincs is, vagy csak gyenge, a nyílt vízen ugyanakkor érdemes vigyázni. olykor több 100 négyzetméter nagyságú összetorlódott farakásokat is hoz magával, a kavargó áramlatok miatt örvények és buzgárok mindenhol, amik miatt nehéz egyenesen haladni.
Sarkantyúk:
Árvíz idején a sarkantyúk láthatatlanok, mivel teljesen átbukik rajtuk a víz, csak az avatott szem veszi észre a víz felületének változásából, hogy hol vannak, viszont különösen vigyázni kell, mivel a nagy sebességgel átbukó víz extra erős áramlástani jelenségeket okozhat. Ráadásul nem mindig látszanak, eltűnnek, majd a semmiből ismét megjelennek kiszámíthatatlan időközönként. Gyakorlatlan evezősök egyedül semmiképp ne menjenek ilyen szakaszra. Érdemes vezetett túrára jelentkezni, ha meg szeretné ismerni az árvízi Duna csodáját.
Biztonságos evezést mindenkinek! :)
